2010-es adatok szerint az Európai Unió munkavállalóinak 6,5%-a, 14 millió fő dolgozott valamilyen társadalmi célú (szociális) vállalkozási formában, Magyarországon pedig a munkavállalók 4,7%-a1, amely mintegy 180 ezer főt jelent. Mind az Európai Unió-beli, mind a hazai munkahely teremtési támogatási politika egyik kulcs eleme a szociális vállalkozások létrejöttének, fejlődésének segítése. Magyarországon e szektorban a szociális szövetkezet mint jogi forma támogatása került előtérbe. Több szakértő szerint túlságosan is. De lássuk, hogy miről is van szó!
Az ELTE Társadalomtudományi Karával együttműködő Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület Munka Világa műhelyének 2015. október 8-i kerekasztal beszélgetésének résztvevői a szociális vállalkozások hazai mezsgyéin kalandoztak. A szervezők ez alkalommal is olyan szakembereket tudtak meghívni, akiknek nem csak általános rálátásuk van a szektorra, hanem számos eseti ismerettel és évtizedes személyes tapasztalattal is rendelkeznek a területről.
A műhelytalálkozó házigazdája Kulinyi Márton munkaerő-piaci szakértő volt, az aktuális téma felelőse és a beszélgetés vezetője Vasas Luca –az ELTE TÁTK-n végzett szociálpolitikus volt. A vendégek voltak Dr. Laczkó Zsuzsa kisvállalkozások, szociális vállalkozások tanácsadója, trénere és szakértője valamint Kropf Hajnalka sok éves kisvállalkozás vezetői tapasztalattal rendelkező szakember, aki a „Bugyulófalva” Szociális Szövetkezet elnöke.
SZOCIÁLIS ÉS/VAGY TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS
Olyan vállalkozásokról van szó, amelyek társadalmi igényeket szolgálnak és nyereségessé válhatnak. Laczkó Zsuzsa egyik példájában egy vak informatikus csapatával olyan szoftvereket fejlesz, amelyek segítenek sorstáraiknak az internet használatában. A „Hellóanyu” pedig egy maximálisan baba-, mama- és családbarát kulturális közösségi tér és ökokávézó.
Az egy félreértés – mondta Laczkó Zsuzsa –, hogy ha valami szociális vállalkozás, akkor mindjárt szegénynek és veszteségesnek is kellene lennie. Az is téves sztereotípia, hogy a szociális vállalkozás tevékenysége mindig szociálisan nehéz helyzetben lévő embereknek szolgáltat megoldásokat. A „Social Economy” magyar fordításában a szociális szónak valóban van egy torzító hatása. Különösen, mivel nálunk a társadalmi vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások legtöbbje a szociális szövetkezeti formák létrehozására fókuszál. A társadalmi vállalkozások jellemzője, hogy közösségi szükségletek kielégítésére jönnek létre, és/vagy munkaerőpiacon hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatását segítik. A korrekt megfogalmazás érdekében Zsuzsa a társadalmi vállalkozások fejlesztését szolgáló nemzetközi szervezet, a NESsT2 meghatározását olvasta fel.
Társadalmi vállalkozás: Olyan tudatosan tervezett és működtetett vállalkozói tevékenység, ami társadalmi problémák innovatív megoldására jött létre. Kettős cél vezérli: a szervezet pénzügyi fenntarthatóságának javításán túl célja jelentős társadalmi hatás kifejtése. Mindezt folyamatosan, felelős módon és magas színvonalon nyújtott termékek és szolgáltatások értékesítésén keresztül éri el.
Látható tehát, hogy nem egy örökös támogatásokra számító, karitatív tevékenységet végző szektorról van szó.
Kropf Hajnalka szintén a vállalkozási forma önfenntartó képességének szükségességét hangsúlyozta. Az ő társadalmi vállalásuk a hatodik éve működő „Kíváncsiak klubjával” kezdődött. Ebben a programban tehetséggondozással, kisgyermekkori fejlesztéssel kezdtek foglalkozni. Szociális szövetkezetük a hátrányos és halmozottan hátrányos családok gyermekeinek felzárkóztatásával is foglalkozik. A szociális szövetkezeteknek szóló TÁMOP pályázat elnyerése után lett elegendő forrásuk a folyamatos innovációra, termékfejlesztésre, korszerű tehetség gondozási projektjük sikeres üzleti alapú működtetésére. A pályázati feltételeknek megfelelve munkaerőpiacon hátrányos helyzetű embereket foglalkoztatnak, esetükben olyan diplomásokat, akik pl. gyermekgondozási távollétük miatt ütköztek nehézségekbe álláskereséskor. Diplomás álláskeresők munkába visszavezetésében is sikeresek lettek. Meggyőződése, hogy vállalati kapcsolatrendszer (piaci beágyazottság) nélkül reménytelen egy szociális vállalkozás nyereséges működtetése.
Egy résztvevő a társadalmi vállalkozás és a CSR (vállalati társadalmi felelősségvállalás) politikájának viszonyát vetette fel. A különbség a vállalkozás alapvető céljában van. Egy piaci vállalkozás (illetve befektetője) alapvető célja a profit teremtése, s ha érzékeny a társadalmi problémákra, akkor a nyereség egy részét társadalmi célok támogatására fordítja (CSR – Corporate Social Responsibility). Ez azt jelenti, hogy egy maga választotta ügy mellé áll, pénzzel, önkéntes munkával, stb. Lehet tehát, hogy rákbeteg gyerekeket segítő szervezetet támogat, de az is lehet, hogy az MTK focicsapatát. A szociális vállalkozás esetében viszont maga szervezet alaptevékenysége célozza meg a társadalmi „ügy” megoldását, a gazdasági tevékenysége ezt szolgálja. A két szektor együttműködésére jó példa egy sajt készítő önkormányzati bázisú szociális szövetkezet, melynek a nem egyenletes minőségű és mennyiségű kecskesajtját CSR okokból átveszi egy sajt kereskedő nagyvállalkozó.
SZÖVETKEZZÜNK!?
Ma Magyarországon már 2.900 szövetkezetet tartanak nyilván, melynek csak harmada végez mezőgazdasági tevékenységet. Kérdés, hogy miért ezt a gazdasági formát választja ilyen sok vállalkozás? A válaszoló Bugyulófalva Szociális Szövetkezet elnöke azért választotta a szövetkezeti formát, mert tőkére volt szüksége közösségi szolgáltatása fejlesztéséhez, s csak ilyen pályázati támogatás volt hozzáférhető. Egy hallgató afelől érdeklődött, hogy milyen következménnyel kell számoljon a szociális vállalkozás, ha a fejlesztési program végén nem lesz önfenntartásra képes. A vissza nem térítendő tőke és működési támogatásnak nem feltétele a nyereségessé válás csak a projekt működtetése, legtöbbször a felvett munkatársak bizonyos ideig történő továbbfoglalkoztatása saját erőből az elvárás – mondta az elnök asszony–, azaz nincs sok kockázat az ilyen pályázati támogatásokban.
Bár több, igen sikeres, s hosszabb távon az önfenntartásra esélyes példát mesélt Laczkó Zsuzsa, mégis jogos kérdésként vetette fel, hogy vajon a pályázati támogatások lejárta után mennyi fog tudni megállni saját lábán. Például a közfoglalkoztatási mintaprogramokból való kivezetésre létrehozott számos szociális szövetkezet, vajon mitől válik majd fenntarthatóvá? Rettentően magas előállítási költségeket számolnak azok, akik a 100%-ban támogatott bért és a teljes üzemeltetési költségeket is számításba veszik. Kérdés az is, hogy tud-e stabil piacot találni a szervezet a hirtelen nagy tömegben előállított termékeknek? Nehéz feladat lesz a ma még legtöbb helyen négy-hatszoros közmunkás többletlétszám számára további önfinanszírozó feladatokat találni. Továbbá kérdés az is, hogy a jó munkaerő a „szaki” tag akar-e maradni majd egy veszteséges szövetkezetben? Már ma is vannak esetek, amikor az erősen támogatott, friss szociális szövetkezet a térség piacáról kiszorítja az addig jól működő, adófizető vállalkozót, vagy korábbi EU-s támogatású kisvállalkozást.
Nem valós vállalkozásfejlesztés az, amelyik önrész igénye nélkül milliókat ad, támogatásként – mondta Kropf Hajnalka. Bár az elnök teljes vagyonával felel, ha adósságba veri a szövetkezetet. Ilyenkor még a hozzáértő kezek is könnyelműbben kezelhetik az „ingyen” kapott, vissza nem térítendő pénzt.
BUDAPEST, VAGY VIDÉK?
Az OFA Kooperáció3 szociális szövetkezeteket támogató programjában szereplő, mintegy hatvan szervezet közül összesen öt budapestit találtunk, többségük a hátrányos helyzetű térségekre koncentrálódik. Ennek oka elsődlegesen a támogatási politika és nem az egyes térségek vállalkozási aktivitása, kreativitása. Számos szociális vállalkozás működik nagyvárosokban, így Budapesten is. Az internetes világ ráadásul helyfüggetlen szolgáltatási felületet biztosít, akár egy online honlap szerkesztő, vagy orvos kereső, akár egy mobiltelefonos állásközvetítő szolgálatnak.
MILYEN EGY SZOCIÁLIS VÁLLALKOZÁSBAN DOLGOZNI?
Fontos, hogy a közösséget szolgáló cél világos legyen, hogy a menedzsment elkötelezettsége valós és hiteles legyen. A siker záloga pedig, hogy a vezetésnek nem csak a szolgálathoz, de a szervezet vezetéséhez is értenie kell. A menedzsment jól működjön a feladatok szervezésében, a humán erőforrás menedzselésében, a külső és belső imázs kialakításában, gondozásában, a tervszerű gazdálkodásban, konfliktus kezelésben. Ha ezek rendben vannak, akkor a benne dolgozó nem alkalmazottként, hanem a jó ügyben résztvevőként éli meg munkáját – sorolta a legfontosabb szempontokat Laczkó Zsuzsa. Kropf Hajnalka szövetkezetében a dolgozók mindannyian részesednek a „közös alkotásokból” a szövetkezet által nyújtott szolgáltatásokból. Azt gondolja, hogy ha a munkavállalónak valóságos tulajdonrésze van, akkor elkötelezettebb is a jó ügy iránt.
Egy hallgató felvetette, hogy vajon a dolgozónak kevesebb bér is elég, ha a „jó ügyért dolgozhat?” A szövetkezet elnökének álláspontja ez ügyben egyértelmű volt: „ha minőségi munkát várunk, akkor piaci bért kell fizetni, vagyis ki kell egészíteni a támogatott bért a piaci bérszintre. (Persze ebben benne van az is, hogy Budapesten a jó szakemberek szempontjából még mindig keresleti piac van, míg vidéken sok helyen a diplomás szakemberek örülnek annak is, ha a közmunkából kikeveredhetnek egy kicsit magasabb bérért.) A Bugyulófalva szövetkezet körültekintően választja ki a munkatársaikat. A hosszabb ideje munka nélkül lévők munkába illeszkedését pedig egyéni fejlesztési programmal, családbarát munkakörülményekkel, mentorálással segítik. Akiknek így sem sikerült hatékonyan beilleszkednie, azoknak segítettek máshol elhelyezkedni. „Nem tettünk ki senkit az utcára” – mondta Hajnalka. Laczkó Zsuzsa szerint a közösségi munka nyomott bérezése legmarkánsabban a civil szektorban jelentkezik.
INKUBÁCIÓ, ÉS/VAGY TRANZITÁLÁS
Különbséget kell tenni a vállalkozás fejlesztést célzó inkubációs és a résztvevő munkanélküli személyek munkakultúrájának fejlesztését, majd egy másik nyílt piacimunkahelyre vezetését célzó tranzitáló programok között. Az első esetben a fókuszban a vállalkozás vezetéséhez és az adott szolgáltatás szervezéséhez szükséges kompetenciák fejlesztése áll. A tranzitálás esetében pedig a résztvevők általános munkakészségének fejlesztése kerül előtérbe. Olyan szociális kompetenciák fejlesztésére lenne szükség, mint az együttműködési készség és csoportmunka, norma követés, feladat értés, probléma megfogalmazás, koncentrálás, magabiztosság, kitartás, stb. A tapasztalat az, hogy a közfoglalkoztatási programoknak nem igen van erőforrása e kompetenciák fejlesztésére. Kropf Hajnalka arra hívta fel a figyelmet, hogy a hiú ábrándokba kergető pályázatok súlyos kárt okozhatnak a ma még fellelhető változtatási ambíciókban.
Összefoglalva elmondható, hogy társadalmi vállalkozást bárki létrehozhat, választhatja a szociális szövetkezeti formát is a pályázati lehetőségeken kívül a szociális szövetkezeben rejlő nagyon rugalmas foglalkoztatási opciók (pl. sui generis) miatt, vagy éppen a szövetkezeti tagsággal létrehozott tulajdonosi kohéziós erőben rejlő versenyelőny miatt. Példa erre a pályakezdő diplomásokat összefogó Barnabee’s szociális szövetkezet, ami on-line marketinggel, grafikai szolgáltatásokkal foglalkozik. De ha a fenntarthatóságot tartja szem előtt, akkor a jogi forma megválasztásának kérdését messze megelőzi a piacképesség, versenyképesség, üzletképesség kérdése. Vagyis meg kell bizonyosodni arról, nyitott-e a piac a tervezett termékre, szolgáltatásra, tud-e a versenytársakhoz képest valami mást, valami jobbat nyújtani, és tud-e ebből hosszú távon is nyereségesen működni. Ha erre a három kérdésre három igen a válasz, akkor lehet végig gondolni, hogy milyen pályázati források vannak, milyen egyéb tőke bevonási lehetőség, és mindehhez milyen az optimális jogi forma.
A Hilscher Egyesület Munka Világa műhelye a munkakultúra szociális kompetenciái körül már korábban is, s a következő találkozóján is foglalkozni fog. E kutató-fejlesztő munkához örömmel vesszük szakértők és ambiciózus fiatalok segítségét.
Budapest, 2015. október 21.
Kulinyi Márton
Munka Világa műhelyvezető
1: CIRIEC, 2012.
2: http://www.nesst.org/
3: http://www.szocialisgazdasag.
