A fiatalok külföldi munkájának világa izgalmas megközelítésben került terítékre az ELTE Társadalomtudományi Karán működő Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesületének Munka Világa műhelyén. A nyitott beszélgetésre a szervezők egy kutató szakértőt és két tapasztalati szakértőt hívtak meg, s az érdeklődő egyetemisták, szakemberek és leendő szakemberek sem csak hallgatók voltak, hanem aktív résztvevők.
A Munka Világa Műhely az első félévben három témakörre irányítja az érdeklődők figyelmét. A márciusi „Munkakultúra minden határon túl” után az áprilisi téma a sokszínű hazai munka világa lesz, mely az atipikus munkáktól az egyre többféle alternatív munkajövedelem-szerzési formák világában kalandozik. A májusi téma pedig a „Pályakezdők a pálya szélén” címet viseli, azaz a munka világától távol lévő fiatalok megélhetési stratégiáit keresi, akik eddig csak közmunkát láttak, vagy a "tesóval egy kis okosságot".
A március 2-án, az ELTE TÁTK-ban rendezett beszélgetés vezetője Vasas Luca – ELTE TÁTK-on végzett szociálpolitikus – először Bodnár Katalint, az MNB elemzőjét kérte, hogy kicsit igazítsa el a résztevőket a migráns, ingázó, kivándorló és egyéb ma keveredő fogalmak jelentéséről.
„A KEVÉSSÉ EGZAKT TERMINOLÓGIÁK TEREMTIK A LÉTSZÁMOKRÓL SZÓLÓ VITÁT”
Az elemző körvonalazta a ma használatos fogalmak tartalmát, hangsúlyozva, hogy a migráció nem egyértelműen definiált, általánosságban a személyek mozgását értjük alatta országok között vagy országokon belül, legyen az rövid vagy hosszú távú, ingázással vagy letelepedéssel járó. A kivándorlásról viszonylag nehéz adatokat szerezni, mivel általában az országok a bevándorlást regisztrálják, a kivándorlást nem. A külföldön élő magyarokról rendelkezésre álló adatok százezer és több százezer fő között szóródnak. A globalizáció és az országok közötti integráció hatására a világban 1980 óta a nemzetközi vándorlás gyorsulás a jellemző, amit a 2008-ban kezdődő globális válság, az egyes tagállamokban magasra ugró munkanélküliség Európában tovább erősített.
A nemzetközi vándorlás motivációi lehetnek gazdasági ciklussal összefüggőek vagy attól függetlenek. A ciklikus migráció jellemző oka a küldő országban tapasztalt magas munkanélküliség. A strukturális okok között elsősorban a bérkülönbségek, a kulturális, az adminisztratív okok, a jóléti rendszerek jobb elérhetősége említhető. E kérdéshez több résztvevő is hozzászólt, így a hazai motivációk között erőteljes érvként hangzottak el olyan szubjektív tényezők, mint a kiszámíthatóság, munkajog-biztonság, a nagyobb lehetőségek, az egyenlő bánásmód, a partnerség a munkában, de a hazai kilátástalanság, az alacsony minimálbér és a nem törleszthető hitelek is gyakran megfogalmazott okok.
„A VISSZATÉRŐK KÖZÖTT MAGASABB AKTIVITÁST TAPASZTALTAK”
A kivándorlás motivációja nem feltétlenül határozza meg a külföldön tartózkodás hosszát, a visszatérés valószínűségét. A visszatérők munkapiaci tapasztalatairól viszonylag kevés elemzés készült. Egy példa ezek közül a lengyel munkapiacra visszatérők vizsgálata. A visszatérők aktivitási rátája magasabb volt, mint a nem migráns népesség, ugyanakkor többen voltak munkanélküliek is, különösen azok körében, akik lengyelországi munkatapasztalat nélkül mentek ki, illetve túlképzettnek számítottak otthon. A kelet-közép-európai régióba visszatérőket vizsgálva azt is megállapították, hogy ők nagyobb valószínűséggel migrálnak újra.
„NYITOTT AJTÓ POLICY A JELLEMZŐ”
Gregor Anikó, az ELTE TÁTK módszertan oktatója a finn egyetemi szervezeti kultúráról számolt be. A „nyitott ajtó policy” a pezsgő, a kreativitásra, a csoportmunkára építő munkalégkör szinte „kultúrsokként” érte, s e munkalégkör még a Budapesten működő Közép-európai Egyetemre is jellemző volt. Mind a vezetés, mind a diákok jól érzékelhetően díjazzák a magasabb színvonalú, a rugalmasabb oktatást – számolt be élményeiről az oktató.
„A HATÁRÁTKELŐ BLOG IGEN ÉRTÉKES KORLENYOMAT”
Barna Eszter, a Határátkelő blog szerkesztője az este különleges színfoltja volt. A három és fél éve működő blog ma több, mint harminchárom országból érkező személyes történetet, beszámolót szerkeszt tematikus rendbe és ad közre. A mára már ezerkétszáznál is több poszt egy igen értékes korlenyomat. A szerkesztő ezen személyes történetekből idézett tanulságos elemeket. A motivációkban itt is visszaköszönt a hazai negatív munkakapcsolatok, a perspektíva hiánya. Gyakori, hogy jóval a képzettsége alatti munkakört vállalnak a kint dolgozók, ami nem segíti szakmai fejlődésüket, viszont a munkakultúrához köthető más tulajdonságaikat erősíti.
„JOBBAN BÍZOK MAGAMBAN”
Már elsősorban a résztvevők mondák el gondolataikat arra a kérdésre, hogy a hazatérők mit hozhatnak magukkal, milyen képességekkel, szemlélettel munkatapasztalattal gazdagodhatnak. „Felpezsdíti az embert, ha találkozik egy másik kultúrával” „átélem, hogy képes vagyok megfelelni szigorúbb elvárásoknak, meg tudok állni a magam lábán” mondta egy hozzászóló. Fontos és általános tapasztalatként fogalmazták meg a résztvevők az együttműködés kultúráját, a kiszámítható elvárásokat. Ugyanakkor többször megfogalmazódott, hogy a „világot látott ember” fejlődő munkakultúráját, konstruktivitását, csak azt befogadó, azzal összhangban levő társadalmi, gazdasági és kulturális környezetben tudja érvényesítni.
„SZERENCSÉS, AKI MEGTALÁLJA A NEKI VALÓ HELYET”
„Mind a kinti munka esetében, mind hazaérkezve akkor számíthat az ember fejlődésre, ha meg tudja találni a neki való helyet” – mondta egy hozzászóló. A hazai munkahelyek is nagyon sokfélék. Egészen más beilleszkedési korlátokba ütközik egy közalkalmazott, egy fotóművész, illetve egy termelő vállalkozást indító. A legtöbb multi cégre pedig jellemző a magas kultúrájú, sokéves társadalmi párbeszéden kialakított sztenderdek egyeztetett és korrekt betartása.
„BRAIN GAIN KONTRA BRAIN DRAIN”
A migrációnak a küldő országban makrogazdasági szinten pozitív és negatív hatásai is lehetnek – mondta Bodnár Katalin. A pozitív hatások elsősorban akkor jelentkeznek, ha a külföldön tanulók, dolgozók hazatérve tapasztalataikat, tudásukat átadják („brain gain”). Nemzetgazdasági szempontból tehát elsősorban a külföldön tanulás, a szaktudás, a munkakultúra fejlődése, majd ezek hazai érvényesíthetősége az, ami értéknövelő hatású. Ugyanakkor rövid távon, ciklikus kivándorlás esetén az is pozitív hatásnak számít, hogy a munkanélküliség alacsonyabb, mint kivándorlás nélkül lenne. Azonban számos negatív hatás is megjelenhet: az értékes munkaerő elvesztése alacsonyabb termelékenységhez, csökkenő versenyképességhez vezethet; csökkenhetnek az adóbevételek és így a közszolgáltatások minősége; hosszabb távon gyengülhet a szociális, területi kohézió és a jóléti rendszerek fenntarthatósága nehezedhet. A képzett munkaerő elvándorlása révén az oktatásba, képzésbe fektetett tőke és hazai termelékenységi erőforrások vesznek el (brain drain (agyelszívás)).
Kulinyi Márton, a Munka Világa Műhely vezetője megköszönve résztvevők pezsgő aktivitását, Sík Endre szavait idézte: „AKI EGYSZER KÜLFÖLDRE MEGY TANULNI, DOLGOZNI ÉS OTT HELYT TUD ÁLLNI, AZ MEGTANUL BÍZNI MAGÁBAN”.
A műhelyvezető összefoglalójában jelezte, hogy fontos lenne minél szélesebb szakmai közvélemény figyelmét felhívni a hazai nagyon sokféle munkakultúra állapotára, ennek érdekében feltérképezni az e témához kapcsolódó kutatásokat, műhelyeket. Ebben kérte a vendégek, s a regisztráló résztvevők segítségét.
Kulinyi Márton
Munka Világa műhelyvezető
