„Jó ügyért, elkötelezett arcok között

hasznos vagyok, így magam is gazdagabb leszek.”

Az ELTE Társadalomtudományi Karával együttműködő Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület Munka Világa műhelyének 2016. májusi fórumbeszélgetése az önkéntes munka világában kalandozott.

A vendég szakértők a témát ez alkalommal is három különböző aspektusból közelíthették meg. Scheili Renáta az évi több száz, hazai és nemzetközi önkéntest fogadó szervezet, a Habitat for Humanity Magyarország önkéntes és közösségi menedzsere. Makó Ádám önkéntes, festőművész, restaurátor, aki szabadidejében immár több éve segít hajléktalanok lakásépítésében. Farkas Emese pedig az Önkéntes Központ Alapítvány munkatársaként vállalati önkéntes programok vezetője. Ő közvetítő, szervezőként adta saját és szervezete tudását, tapasztalatait a témakörhöz.

A műhelytalálkozó házigazdája ezúttal is Kulinyi Márton munkaerő-piaci szakértő, az aktuális téma felelőse és a beszélgetés moderátora pedig Varga Anett volt, aki az ELTE – TÁTK-n végzett szociológus.

Klasszikus értelemben véve az önkéntesség a közösségi gondoskodás, a társadalmi szolidaritás, s ezen belül a karitatív tevékenység az emberiség fejlődésének alapértékei közé tartozik. Az önkéntességben juthat kifejezésre az állampolgári elkötelezettség és felelősségvállalás össztársadalmi „rehabilitáció” mindazokért, akik a segítségnyújtás érintettjei.¹

A JÓ ÜGYÉRT TENNI, AZ MAGÁVAL RAGAD

Vajon mi motiválja az embereket arra, hogy önkéntes munkát végezzenek?

Makó Ádám nem szereti a hajléktalanságot. „Az ember abban segít, amit magáénak érez” – mondta. Sok évet élt, dolgozott külföldön, s megtanulta, hogy az önkéntesség természetes része az életének egy jó ügy érdekében. Holland ismerőse ajánlotta számára a Habitatot, s most egyszerre tud a hajléktalanoknak segíteni és azt csinálni, amihez kedve van.

Sokféle motivációval találkozott már Scheili Renáta mint önkéntesszervező. A jellemző attitűd szerinte is a „jó érzés tenni a hasznos ügyért”, de szintén gyakori a „valami újat tanulok hasonló érdeklődésű emberek között, s magam is gazdagabb leszek általa” motivációja. Figyelni kell arra, hogy az önkéntes érdeklődésének, habitusának megfelelő legyen a munkakör. A munkaszervezés során nagyon fontosnak tartja azt is, hogy az önkéntesek lássák, átéljék munkájuk hasznosságát, érzelmi élményt adjon számukra. Akkor elmondják: „Festettünk, mázoltunk, gletteltünk és sokat nevettünk! Szuper volt!”. Varga Anett még egy külföldi példával is kiegészítette az elhangzottakat, amelyben ott dolgozó magyarok jobb beilleszkedését Charity Shopokba szervezett önkéntes munka is segíti.

Az egyházi szervezeteknél, betegeknél, hospice-nál végzett önkéntesség az még inkább az „aszketikus” önkéntes tevékenységekhez sorolható – mondta Farkas Emese. Az Önkéntes Központ Alapítvány tapasztalatai szerint azonban egyre többen végeznek azért is önkéntes tevékenységet, hogy tapasztalataikat gyarapítsák, új ismeretségeket kössenek.

Egy 2013-as felmérésben² szereplő önkéntesek kétharmada hitből, meggyőződésből vállal munkát, továbbá, azért, mert az önkéntes tevékenysége által jónak, többnek érzi magát. Az önkéntesek csaknem egyötödénél közösség hatása is döntő lehet.

MI – MENNYI?

A nemzetközileg használatos (ILO) meghatározás szerint³ az önkéntes munka a nem kötelezően és nem fizetség ellenében végzett munkát jelenti, melyet valamilyen szervezeten keresztül vagy közvetlenül a saját háztartásához nem tartozó személyek javára, vagy a társadalom hasznára végeznek. A KSH felmérései során a háztartáson kívül élő szülő, gyermek, rokon javára végzett munka is önkéntes segítségnek számít.

A Századvég 2013-as évi felmérése szerint⁴ az önkéntesek több mint háromnegyede olyan ismerősöknek segít, akik nem rokonai, illetve barátai. Ezen belül csaknem minden második önkéntes ismeretlen magánszemélyeknek, a lakóközösségnek, szélesebb közösségnek segít.

A KSH 2011. évi felmérése⁵ szerint Magyarországon a (15–74 éves) felnőtt lakosság 28 %-a, mintegy 2 millió 153 ezer fő nyilatkozott úgy, hogy a felvételt megelőző 12 hónap során végzett valamiféle önkéntes munkát. Túlnyomó többségük (93%-uk) közvetlenül segített ingyenes munkájával, míg 7%-uk valamilyen szervezeten keresztül, vagy a szervezet javára (is) támogatott rászoruló magánszemélyeket, különböző szervezeteket, intézményeket, vagy valamiféle közös ügyet.

Az önkéntes munkavégzés aránya – a KSH ezen kutatása szerint – az életkor előre haladtával fokozatosan növekszik. Az összes önkéntes munkát végzők 58%-a 40–69 évesek közül került ki. A legjobb önkéntes korosztály a 60–64 évesek. Az önkéntességi ráta esetükben a legmagasabb (37,6%). Magas számuk és arányuk azt is jelzi, hogy a nyugdíjba vonulást követően az idősödő népesség jó egyharmada nem kíván a munka világából kiszakadni, hirtelen passzívvá válni, hanem szívesen segít másokon, vagy szolgál valamilyen társadalmi ügyet. A fiatal (18–29 éves) korosztályra többnyire az alkalmi önkéntesség jellemző (több mint négyötödük alkalmi jelleggel végez ilyen tevékenységet), míg az idősebbek (50 év felettiek) körében a havi vagy még sűrűbb aktivitás is gyakori.

MIT AD A SEGÍTETTNEK?

„Több kedvességet kaptam, mint az elmúlt 15 évben összesen” – számolt be egy hajléktalan, aki együtt dolgozott a segítőkkel a majdani hajlékán. Makó Ádám önkéntes azt tapasztalta, hogy a kirekesztett emberek eleinte nagy bizalmatlansággal fogadják az önkéntes segítőt „Miért akar ingyen segíteni?”, „Miért hajlandó szóba állni velem?” Aztán, mikor már „hozzámelegednek az emberhez” – mondja Ádám, – akkor annyi szeretet sugároznak, hogy magam is megtelek vele. Persze a dolog fontos része – teszi hozzá Scheili Renáta, hogy a személy a segítséget valóban hasznosnak tartsa. Ez pedig sok munkát, megértést és figyelmet igényel.

MIT AD A SZERVEZETNEK?

Egy jellemzően karitatív szervezet munkájához az önkéntesek elsősorban lelket adnak. A Habitat for Humanity munkatársa tapasztalatai szerint erősíti a szervezetben dolgozók motiváltságát, a közös ügy iránti elkötelezettséget, ha látják, hogy mások önkéntesen is szívesen besegítenek munkájukba. Bár az önkéntes munka nem minden esetben csökkenti a költségeket, ez nem ingyen munkaerő, hanem az ügy iránti elköteleződés ereje.

Az Önkéntes Központ Alapítványt sok cég kéri fel, hogy munkatársai számára szervezzen önkéntes programot – meséli Farkas Emese. Ez sok vállalat társadalmi felelősség vállalásának (CSR politikájának) része. Ezen túl igen jó közösségformáló, csapatszellemet erősítő, valamint a munkavállalók cégük iránti elkötelezettségét is hatékonyan növelni képes eszköz.

Egy jól megjeleníthető önkéntes program kedvező hozadéka az is, hogy erősíti a nonprofit szervezet és ügyének presztízsét – egészítette ki egy hozzászóló. Egy forprofit vállalatnál pedig javul annak piaci megítélése is a társadalmi felelősségvállalása kapcsán.

Egy másik hozzászóló az önkénteskedés egy másik fajtájára hívta fel a figyelmet, ez pedig a falu közösségi, vagy patrióta önkénteskedés. „Újraszerveződik a falu”. Itt jellemző a helyi közösség és annak közös dolgai iránt érzett felelősség, az összetartozás erősítése. A szervezőknek itt is fontos vigyázniuk arra – mondja egy másik hozzászóló, hogy jól látható legyen a munka hasznossága, s hogy semmiképpen ne legyen benne kényszerűség (lásd. kommunista szombat –mondja).

MILYEN A KÖTELEZŐ ÖNKÉNTES MUNKA?

2016. január elseje után az érettségi vizsga bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra „közösségi szolgálat⁶” elvégzésének igazolása. Sok pozitív és negatív információ is található erről. Mit gondolnak e témáról – kérdezte a részvevőket Varga Anett moderátor.

Az alapgondolatot a résztvevők jónak, a célokat üdvözlendőek tartották. Jó lenne, ha e „szolgálat” valóban lehetőséget tudna nyújtani a diákok számára, hogy belekóstoljanak a közösségi segítés eszközeibe, annak értékeibe, az aktív állampolgárság egyéb tevékenységeibe. Valóban értékes lenne, ha a fiatalok a társadalmi szolidaritás tapasztalataival is gazdagodnának, kereshetnék az önkifejezésüket, felülvizsgálhatnák sztereotípiáikat. Scheili Renáta szerint ezen közösségi célokhoz való közelítéshez azonban, a fogadó felek többsége részéről nagyobb szervezettségre és felkészültségre volna szükség. Infrastruktúra nélkül, az egész ország összes középiskolására kiterjesztő módon csak igen véletlenszerűen állhat össze az adott csoportnak való hasznos feladat, a hozzá való eszközök, alig található megfelelő képzettségű és habitusú szervező. Ezek hiányában a fiatalok a közösségi segítést, csak kötelező, zavaros, unalmas időpazarlásként élik meg, s ez épp az ellenkező célt éri el.

Farkas Emese (ÖKA) szerint hasznosabbá lehetne tenni a diákok közösségi szolgálatát a szervező pedagógusok és a fogadóintézmények munkatársainak valós felkészítésével. E szolgálat megszervezése – figyelemmel a tinédzser célcsoportra – igen gondos előkészítést igényel. Időre, energiára és mobilizálható kapcsolatrendszerre van szüksége a szervezőknek, hogy az adott diák számára a neki megfelelő fogadóhelyet és feladatot tudja kiválasztani. Hiszen a diákok többségének nincs lehetősége olyan fogadó szervezetet találni, ahol számára is érdekes, és hasznos munkát tudna kapni. Fontos lenne az is hogy a pedagógusok megfelelő ismereteket tudjanak adni mind a diákoknak, mind a szüleiknek, mind pedig a fogadó szervezet számára. Nincs megoldva e szolgálat foglalkoztatóinak ellenőrzése sem. Az „önkéntes.hu” honlapon⁷, vagy a Közösségi szolgálat portálon⁸ sok hasznos információ található a témáról.

Egy hozzászóló javasolná a kormányzatnak, hogy jó lenne, ha egy fogadó vállalkozás az önkéntes munka értékének összegével csökkenthetné az adóját. Másik hozzászóló példája az önkéntes munka és a közösségi szolgálat munkabiztonsági anomáliájára hívta fel a figyelmet. Példája egy kutyamenhelyen fogadott fiatalokról szólt. Az első látásra jó ügyért folytatott munka igen komoly kockázatokat rejt.

FELELŐSSÉG A DOLGOZÓ ÉS A MUNKÁLTATÓ FELÉ

Számos olyan munkakör van, amely akár az önkéntes munkásra akár a munka környezetére veszélyt jelenthet. Még az egyszerű szemétszedési munka is veszélyekkel jár, gondoljunk a megbúvó üvegcserepekre, vagy mérgező anyagokra. A Habitat for Humanitynál az önkéntes a szerződése megkötésekor adatlapon nyilatkozik megfelelő egészségi állapotának meglétéről.

Farkas Emese szerint a szakszerű, a törvényi előírásoknak megfelelő munkaszerződés megkötése alapvetően szükséges. Azonban az önkéntesek, képzett önkéntes koordinátor általi felkészítését is elengedhetetlennek tartja. Az önkénteseket fogadóhelyszínek felé is nagyobb szakmai támogatásra van szükség (pl.: étkeztetésére, utazására, védőfelszerelés vásárlására vonatkozóan).

Az alapvető jogok biztosa éppen 2016. márciusi jelentése⁹ a közérdekű önkéntes tevékenység, valamint az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos jogszabályi anomáliákat vizsgálta, s tett javaslatokat kormányzati intézkedésekre. A ma érvényes jogszabályok szerint minden fogadott önkéntesre kötelező lenne előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot végeztetni. Függetlenül attól, hogy őt irodai munkakörre, vagy éppen katasztrófavédelmi feladatok ellátására fogadják-e be. Ez így a gyakorlatban végrehajthatatlan. Továbbá az iskolai közösségi szolgálatot végző fiatalokra ez a munkaköri alkalmassági vizsgálat nem is vonatkozik. Még akkor sem, ha a fiatal valamilyen fogyatékossággal él (pl. kerekesszékes, siket, vagy látássérült), pedig számukra is kötelező a szolgálat.

Az ombudsman arra kéri az illetékes hatóságot, hogy az alkalmassági vizsgálat kötelezettségét a ténylegesen betöltendő munkakörhöz rendelje mindkét fajta önkéntes munka esetében. Azonos a jogi helyzet a kötelező dolgozói felelősségbiztosítással is. Az önkéntest fogadó szervezetnek egyes ágazatokban (pl. egészségügyi intézményekben) az önkéntesre kiterjedően is kell kötelező felelősségbiztosítást kötnie az esetlegesen általa okozott kárra. Más ágazatokban, és az iskolai közösségi szolgálat esetében viszont nem. Így ez esetekben nem tudni, hogy kinek kellene viselnie az esetlegesen okozott károkat. A fogadó intézményeknek, az iskolának (fenntartónak), vagy magának a diáknak (törvényes képviselőjének) kell-e megtérítenie egy okozott kárt. Továbbá kinek a felelősségi körébe tartozik annak a kárnak a megtérítése, amely épp a diákot ér(het)i a közösségi szolgálat teljesítése során.

Az alapvető jogok biztosa intézkedésében felkérte az illetékes minisztereket, hogy mind a dolgozói felelősségbiztosítás, mind az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat tárgyában aktualizálja a vonatkozó jogszabályokat.

Budapest, 2016. május 11.

Kulinyi Márton

Munka Világa műhelyvezető